DiveWorld Hungary

A cápák ősidők óta urai az óceánoknak – mégis félreértések övezik őket. A valóság azonban sokkal izgalmasabb, mint a hollywoodi filmek által keltett kép. Michael Bright, a BBC Wildlife Magazine szerzője 34 elképesztő tényt gyűjtött össze ezekről a lenyűgöző állatokról.

1. Mióta élnek cápák a Földön?

A cápa fosszíliák ritkák, mert porcos vázaik rosszul konzerválódnak. A legkorábbi leletek csupán fogak és pikkelyek 460 millió éves kőzetekből. 2003-ban Kanadában viszont egy teljes vázas példányt találtak (Doliodus problematicus), mely 409 millió éves, és modern fogsorral rendelkezett – korábban nem hitték, hogy ilyen korán kialakult ez a jellemző.

2. A bambuszcápa embrió „lélegzet-visszatartása”

Ha egy ragadozó megközelíti a tokját, a még ki sem kelt bambuszcápa embrió képes érzékelni ezt orrán lévő elektroreceptorokkal, és azonnal mozdulatlanná válik, leállítja a légzést is – így elkerüli a felfedezést.

3. A citromcápa visszatér a szülőhelyére

A bahamai Sharklab kutatása szerint a citromcápák évek múltán is visszatérnek a szülőhelyükre szülni. A kicsik mangrove-lagúnákban nevelkednek, ahol éveken át megfigyelik egymás viselkedését, például vadászati technikákat tanulnak egymástól.

4. Mikor fedezték fel a megamouth cápát?

1976-ban Hawaii partjainál találták meg először ezt a különleges szűrőevő cápát. Azóta csak 55 példányt jegyeztek fel. Lágy uszonyai és hatalmas szája egyedülállóvá teszik. Éjszaka követi a plankton függőleges mozgását.

5. A rókacápa farkasuhintása

A Fülöp-szigeteki Pescador-szigetnél lefilmezték, ahogy a rókacápa felemeli kaszaszerű farkát, és mint egy ostor, lesújt vele egy szardíniarajra – több halat is elkábít egyetlen mozdulattal.

6. Mekkora egy újszülött nagy fehér cápa?

2011-ben Törökország nyugati partjainál egy 85 cm hosszú, 12 kg-os újszülött példányt fogtak ki. A térség valószínűleg fontos szaporodási terület.

7. Ki a legjobb szaglású cápa?

Az óceáni fehérfoltú cápa orrlyukai a víz felszíne fölé nyúlhatnak. Orosz kutatók szerint így képesek a levegőből érkező illatokat is érzékelni – magyarázat lehet arra, hogy ilyen gyorsan megjelennek tápláléknál.

8. A leglassabb cápa: a grönlandi

Akár 5 méteresre is megnő, de csupán 2,5 km/h sebességgel úszik. Mégis képes élő fókát elejteni, amikor azok a jég alatt alszanak. Olykor világító paraziták segíthetik halak becsalogatásában.

9. A világ legnagyobb hala: a cetcápa

Akár 14 méteres is lehet, és 2000 méteres mélységekbe is merül. Egy vemhes nőstény vizsgálata kimutatta, hogy különböző fejlődési szakaszú embriókat hordott, de mind ugyanattól az apától – valószínűleg egyszer párosodott, majd később termékenyítette meg a petéket.

10. Van cápa, aki sétál?

Igen – az ausztrál epaulette cápa képes „járni” uszonyaival a tengerfenéken, sőt, akár kiszáradó medencékből is át tud mászni a vízbe.

11. A világító cápa

A mélytengeri velvet belly lanternshark hátúszóján világító szerv található, amely a Star Wars fénykardjaira emlékeztet – célja, hogy elriassza a ragadozókat.

12. A bikacápák édesvízben is élnek

A bikacápák képesek túlélni édesvízben is, köszönhetően speciális szerveiknek (vese, máj, végbélnyílás), amelyek szabályozzák a só- és vízháztartást. Ausztráliában például a Brisbane-folyóban születnek a kicsik.

13. A felfújható cápa

A swell cápa veszély esetén felfújja testét, beszorul egy sziklahasadékba, és így védekezik. Testmérete akár kétszeresére is megnőhet.

14. Élő kövület: a koboldcápa

A koboldcápa orra lapos, lapátszerű és tele van elektroreceptorokkal. Fogazata ősi, fogai szögeletesek, és az állkapcsa rendkívül előretolható – megjelenése alig változott 125 millió év alatt.

15. A cookie-cutter cápa körharapása

Ez a faj a testméretéhez képest a legnagyobb fogakkal rendelkezik. Éjszaka 3 km-t is emelkedhet a mélyből, tapadókorongos szája segítségével rátapad nagyobb állatokra (bálnák, delfinek), és kör alakú harapással egy darabot vág ki belőlük.

16. Álcázás mestere: a wobbegong

A wobbegong nevét az ausztrál őslakosok nyelvéről kapta, jelentése: „bozontos szakáll”. Ez és a testének mintázata tökéletes álcát biztosít számára a zátonyokon.

17. Tényleg veszélyesek a cápák?

2023-ban 69 nem provokált cápatámadást jegyeztek fel világszerte, ebből 10 volt halálos. Az esély, hogy szomszédod kutyája megharap, sokkal nagyobb.

18. A szarvascápa furcsa tojása

A szarvascápa tojása csavarmenet alakú – ezt a nőstény a szájával csúsztatja sziklarepedésbe, így megakadályozza, hogy elvesszen.

19. Miért aranyszínűek az arany kalapácsfejű cápák?

A fiatal példányok étrendje – főként karotinoid pigmentet tartalmazó garnélák – okozza a vibráló narancssárga színüket. A felnőttek világosabb sárgák, mivel főként macskahalakkal és azok ikráival táplálkoznak.

20. Miért ne etessünk kézből cápát?

Ausztrália Osprey-zátonyán végzett kutatás kimutatta, hogy a nappali etetés megzavarja a fehérhegyű zátonycápák életritmusát – mivel éjjel vadásznak és nappal pihennek, ez alvásmegvonást eredményez.

21. A hatkopoltyús tompaorrú cápa

Akár 5,5 méteresre is megnő. A nőstények májustól novemberig fjordokban és sekély tengeröblökben hozzák világra kicsinyeiket – érdekes módon az alom együtt marad, nem szóródik szét.

22. A valaha élt legnagyobb cápa

A megalodon 18 méteresre is megnőtt, főként bálnákkal táplálkozott. Harapása 18 tonna erejű lehetett – a ma élő nagy fehér cápa ehhez képest „csupán” 1,9 tonnával harap.

23. A porcoscápa-anyák gondoskodása

A sötétszürke cápa nőstényei zsírokban gazdag, megnagyobbodott májat adnak kicsinyeiknek, hogy azok az első hetekben is túléljenek táplálék nélkül.

24. A szürke szirtcápa figyelmeztető póza

Ha veszélyt érzékel, leengedi mellúszóit, ívbe hajlítja hátát, és szaggatott mozgással úszik. Ha ez nem elég, támad.

25. A homokiszirtcápa méhen belüli kannibalizmusa

A legnagyobb embrió felfalja testvéreit – így csak két, életképes kicsi születik.

26. Miért olyan erősek a cápafogak?

Fogukat fluoroapatit borítja – ez ellenáll a baktériumoknak és savaknak. A fogakat folyamatosan újra növesztik – egy nagy fehér cápa akár 30 000 fogat is elhasználhat élete során.

27. A fűrészcápa fegyverei

Az orr alatti bajuszszálakkal és az elektromos érzékelőkkel érzékeli a préda mozgását, majd fűrészszerű orrával oldalirányú mozdulatokkal felaprítja, végül visszafordul és elfogyasztja.

28. Cápabőr: természetes áramvonal

A bőr mikroszkopikus pikkelyei (dermális dentikulák) örvényeket hoznak létre, csökkentik az ellenállást – akár 12%-kal gyorsabbá téve a mozgást. A pikkelyek mozgása gyors fordulásokat is lehetővé tesz.

29. A redőzött cápa

A kígyószerű redős cápa 6 pár kopoltyúrésével és akár 3,5 éves vemhességével igazi különlegesség. 1500 méter mélyen is él. Zsákmányát kígyószerű mozdulattal kapja el.

30. Hová tűnnek télen az óriáscápák?

A második legnagyobb hal – az óriáscápa – akár 9500 km-t is úszik. Egy példány az Isle of Man-ről egészen Newfoundlandig úszott, rekord 1264 méteres mélységbe merülve.

31. Miért olyan furcsa a kalapácsfej?

A széles „kalapács” (cephalofoil) javítja a fordulékonyságot, térlátást biztosít, és nagy felületen helyezkednek el rajta a Lorenzini-ampullák – elektromos jelek érzékelésére szolgáló szervek.

32. Mi az a Lorenzini-ampulla?

Ezek az apró pórusok a cápák orrán és fején találhatók, és képesek érzékelni a leggyengébb bioelektromos jeleket is – például egy rejtőzködő hal szívverését a homok alatt.

33. Miért vastagabb a nőstény cápák bőre?

Mert a párzás során a hímek beleharapnak a nőstényekbe – így a vastagabb bőr védelmet nyújt a durva udvarlás ellen.

34. Szűznemzéssel is szaporodhatnak

Bizonyos fajok – például feketeúszójú, bambusz- és kalapácsfejű cápák – képesek hím nélkül is utódokat létrehozni. Ezt a jelenséget nevezzük partenogenezisnek.

Forrás:
BBC Wildlife Magazine, 2025. május 6.
„Incredible shark facts: 34 hard-to-believe facts that celebrate this fascinating, yet much-maligned fish”
Szerző: Michael Bright